Ford Mustang GTD: őrült, de zseniális

Az akár 320 km/h-val száguldó Ford Mustang GTD nem hasonlít egyetlen másik Mustanghoz sem, mégis tele van karakterrel.



Bármilyen jól is készülsz fel egy új autóra, a valóság mindig talál módot a meglepetésekre. A Ford Mustang GTD távol áll egy átlagos Mustangtól, mégis közel sem hasonlít egy Porsche 911 GT3 RS-hez – pedig ugyanabban a ligában versenyeznek.



Szerencsére ennek a hardcore Fordnak megvan a maga különleges, vad, mégis irányítható karaktere, amely csak a versenypályákon szabadul fel teljesen. Itt a Mustang GTD egy igazi Transformer!

A Ford Mustang GTD egy lenyűgöző autó – látvány és vezetés alapján egyaránt ez mondható el róla. Ez egy széles karosszériás, a Porsche 911 GT3 RS-sel harcoló Ford, amely csak limitált szériában került piacra.



A körülbelül 100 mm-rel kiszélesített nyomtávval és kiszélesített szárnyakkal a GTD több mint két méter széles – jó 120 mm-rel több, mint egy átlagos Mustang. Mégis ismerősnek tűnik – legalábbis annak, aki hozzászokott a kemény autókhoz, mint pl. a Mustang, a Dodge Challenger és a hozzájuk hasonlók.



A belső tér minden bizonnyal hozzájárul ehhez a kényelemérzethez. Míg kívülről alig ismerhető fel az eredeti Mustang az új karbon páncélzat alatt – még a tető, az ajtók és a motorháztető is karbonból készült –, belül minden a vártnak megfelelő. Nincs bukókeret, és nincsenek radikális kagylóülések sem. Ehelyett új GTD grafikát kapunk a fedélzeti számítógépben, és egy sorozatszámmal ellátott táblát, amely azt mutatja, hogy minden autót Multimatic versenyspecialisták készítettek.



Sport módban indultunk el vele, annak ellenére, hogy van egy sokkal praktikusabb Track opció is. Elképesztő, mennyire civilizáltnak érződik az autó, és milyen könnyedén vezethető ez a GTD. Ugyanaz a dicséret illeti, amit a kettős rendeltetésű Porsche kapott a versenypályára és a szupermarketbe való alkalmasságáért, mindez a Mustang GTD-re is vonatkozik. Ha persze figyelmen kívül hagyjuk a csomagtartó hiányát – ami a hátsó sebességváltó kialakításának az áldozata lett.



Természetesen a valóságban egy szupermarket parkolója ugyanolyan kevéssé értelmes közeg egy GTD számára, mint egy 911 GT3 RS számára, mivel senki sem ezzel fog elmenni egy hétvégi bevásárlásra. De a lényeg megmarad: a Mustang GTD bizonyos fokú mindennapi használhatósággal rendelkezik. Nem annyira ijesztő kilátni belőle, mint ahogy a vad aerodinamikája sugallná; a gázkar nem féktelen, és nem bánik túl keményen a felfüggesztéssel sem.



A versenypályán vezettük az autót, és az első néhány kör alatt Sport módban gyorsan meg is nőtt az önbizalmunk. A Michelin Pilot Sport Cup 2 R gumiabroncsok gyorsan felmelegednek. Az autó és az aszfalt szoros kapcsolatot alkot egymással.

Hamarosan itt az ideje a Track mód kipróbálásnának. Ez csak álló helyzetben kapcsolható be, és egy további megerősítés után a GTD elöl körülbelül 40 mm-rel, hátul pedig 30 mm-rel lejjebb viszi az adaptív felfüggesztését.



A teljes hátsó tengely egy befelé szerelt tolórudas rendszerként lett kialakítva, mélyen a farokban elhelyezve, és egy motorsport stílusú csővázon keresztül csatlakozik a karosszériához. Minden lengéscsillapítónak két rugója van. Track üzemmódban ezek egyike hidraulikusan előfeszített, ami majdnem megduplázza a rugóerőt, és az alacsonyabb hasmagassággal együtt maximális stabilitást biztosít nagy leszorítóerő esetén. Ez a technológia egy kis polikarbonát ablakon keresztül látható hátul, amely mögött a kék-arany Multimatic lengéscsillapítók óramű pontossággal működnek.

És akkor megtörtént! Mint a híres Transformers robotok egyike, amely bármivé átalakulhat, a Mustang GTD teljesen más karaktert ölt, mint Sport módban. Abszolút minden élesebb, hegyesebb, gyorsabb. El sem tudunk képzelni egy autót, ahol ilyen hatalmas a különbség a két vezetési mód között.



A kifinomult aerodinamika – egy aktív, állítható hátsó szárny, az alváz alatti diffúzor és a motorháztetőben lévő szellőzőnyílások – hihetetlen kanyarsebességet tesznek lehetővé. Az aktív aerodinamika a Forma-1-hez hasonlóan DRS funkciót is tartalmaz, amely megváltoztatja a légellenállást. A hatalmas, hidraulikusan állítható hátsó szárny erővel nyomja az autót a pályára, míg a karbon-kerámia tárcsákkal ellátott fékrendszer brutálisan közvetlen, mindig azonnal elérhető és pillanatok alatt megáll. A lassulás kivételesen precíz – amire nagy szükség van a körülbelül 1970 kg-os önsúly mellett.



És akkor ott van a motor. Manapság túl ritkán hallani egy 5,2 literes, kompresszoros V8-as brummogását az utakon – nemhogy egy olyanét, amely több mint 815 lóerőt produkál. Ez a Ford GT3 versenymotorján alapul, amely 3,2 másodperc alatt katapultálja a GTD-t 0-ról 100 km/h-ra, és még tovább, akár 320 km/h-ra. Ez egy elmondhatatlan élvezet. És ha a környezetünk nem lenne ilyen állapotban, hajlamosak lennénk átkozni a belső égésű motorok közelgő betiltását, amivel elveszik majd tőlünk az ilyen libabőrös pillanatokat.



Összességében a Mustang GTD-nek sokkal több karaktere van, mint egy Porsche 911-esnek. A jelenlegi GT3 RS szinte hibátlansága az, ami megfosztja a hibátlanság izgalmától. A Mustang GTD ezt a tulajdonságát mégis megőrizte. Kicsit vadabb a menetkomfortja, és időnként jól megrázza az embert. Nem mindenki szereti az ennyire megszelídítetlen dolgokat. De mi imádtuk kiupróbálni!



Forrás: Auto Express